MAGATARTÁSI  KÓDEX

a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról

PREAMBULUM

Jelen Magatartási Kódex célja, hogy megerősítse a lakossági hitelfelvevők és a hitelezők közötti

kapcsolatban nélkülözhetetlen bizalmat. Jelen Kódexben rögzített szabályok maradéktalan

betartásával a hitelezők azt vállalják, hogy a lakosság körében átlátható és felelős magatartást

tanúsítanak ügyfeleikkel szemben mind a hitelnyújtást megelőző időszakban, mind a

felvett hitelek teljes futamideje alatt, továbbá a fizetési nehézségek felmerülése esetén követendő

eljárásaikban is.

A Kódexet aláíró hitelezők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódex előírásait, az ügyfelekkel

szembeni magatartásukban, továbbá belső üzletmenetükben a Kódex és a hatályos jogszabályi

rendelkezések szerint önkéntesen érvényesítik az alábbi alapelvek szem előtt tartásával:

• − transzparencia elve, amely alapján a lakossági hitelnyújtás körében fokozottan érvényesítik

a közérthetőséget és átláthatóságot, a szükséges információk hozzáférhetőségét,

• − szabályelvűség elve, amely alapján az aláíró hitelezők gyakorlatukat a jogszabályoknak

és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő tartalommal, szabályzatokban

rögzítik,

• − szimmetria elve, amely alapján, ha a feltételek illetve körülmények kedvezőtlen

megváltozásra hivatkozással a hitelező az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat, vagy

költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e

változásokat is érvényesítik ügyfeleik javára.

A Kódexben foglalt magatartási szabályok alkalmazásának erősítése érdekében az aláíró hitelezők

tudomásul veszik és támogatják, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban:

PSZÁF vagy Felügyelet)

• − a Kódexhez nem csatlakozó intézmények listáját nyilvánosan közzé tegye, valamint
• − a Kódexhez csatlakozó intézmények körében a Kódex valamennyi rendelkezésének

betartását folyamatosan ellenőrizze és megállapításait, illetőleg ennek alapján kialakított

minősítését – mind az intézmények, mind pedig az ügynökök vonatkozásában –

honlapján folyamatosan közzé tegye.

A Kódexet aláíró hitelezők kijelentik, hogy a Kódexben vállalt szabályok megállapítása és

azok végrehajtása során a már eddig is kialakult legjobb piaci gyakorlatokat vették figyelembe

és azok alkalmazása során az intézmények közötti tisztességes piaci versenyt nem kívánják

korlátozni, hanem kizárólag abban érdekeltek, hogy a tisztességes verseny és a korrekt üzletmenet

eszközeivel támogassák a lakossági ügyfélkörük és ezen keresztül a magyar gazdaság

fejlődését. Meggyőződésük, hogy jelen önszabályozásuk – a hatályos magyar jogszabályok

rendelkezéseit nem helyettesítve, hanem azokat erkölcsi normák figyelembe vételével kiegé2

szítve – tovább erősítik az elégedett fogyasztókért folytatott piaci versenyt, a hitelezési szolgáltatások

minőségét és eredményességét a lakosság körében.

A Kódex aláírói „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII.

törvénnyel” összhangban kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését

befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk keretében utalnak arra, hogy a Kódexnek alávetették

magukat. A Kódex aláírói továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy általános szerződési

feltételeiket magában foglaló üzletszabályzataikban megjelenítik, hogy jelen Magatartási Kódexnek

kötelező érvénnyel alávetették magukat.

A Kódex hatálya

A Kódex hatálya kiterjed a Kódexet aláíró összes lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi

intézményre, így kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, takarék-

és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra, ideértve a lízing-, és faktorcégeket

is, valamint a hiteltermékeket kínáló biztosítókra és nyugdíjpénztárakra is. A továbbiakban

„hitelező”, illetve „hitelezői gyakorlat” alatt a fenti intézmények teljes köre, illetve

azok gyakorlata értendő.

A Kódexet aláírók vállalják, hogy az általuk irányított, lakossági hitelezéssel foglalkozó hazai

leányvállalataikra nézve is érvényt szereznek a Kódex előírásainak.

A jelen Kódexet aláíró pénzügyi intézmények a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerint fogyasztónak minősülő személyek részére

végzett hitelezési tevékenységük teljes körében alkalmazzák a rendelkezéseket, továbbá a

szolgáltatásnyújtásban részt vevő ügynökeikkel és megbízottaikkal kötött szerződésben előírják

az e Kódexben foglaltak betartását.

A Kódex szabályozza a lakossági hitelezéssel összefüggésben

1. A felelős hitelezés általános normáit

2. A szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit

3. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályokat

4. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat

5. Végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit

3

I. A felelős hitelezés általános normái

A hitelezők maradéktalanul betartják a felelős hitelezés elveit, különös tekintettel arra,

hogy a nyújtott hitelek egyik forrása betéteseik náluk elhelyezett betéte. Szem

előtt tartják, hogy a felelős hitelezés a hitelező és az ügyfél részéről is kölcsönösen felelős,

körültekintő eljárást feltételez. A hitelezők a tájékoztatás, az ügyféllel történő

kapcsolattartás során a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik az ügyfeleiket a felelős

döntés meghozatalában. A hitelezők eljárásaik során nemcsak a hitelek kihelyezésére

törekednek, hanem céljuknak tekintik az ügyfél hosszú távú megtartását, a hitel

sikeres visszafizetését is.

A hitelezők

a) hitelbírálataik során alapvetően az ügyfeleik hitelező által megismert teherviselő képességét

figyelembe véve hozzák meg hitelengedélyező döntéseiket. Ezen eljárásuk

során megvizsgálják, hogy ügyfeleik várhatóan képesek lesznek-e a szerződésszerű

visszafizetésére. Csak eszközfedezeti alapon, jövedelem vizsgálat nélküli hitelt - a

felmerülő kockázatok gondos mérlegelésével, illetve erre kialakított speciális termékkörökben

– korlátozottan nyújtanak.

b) Az ügyféligényekhez szabott átlátható termékeket, szolgáltatásokat, kondíciókat és

szerződési feltételeket alakítanak ki. Az ügyféligények meghatározásánál a fogyasztókkal

szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel

összhangban az olyan fogyasztó magatartását veszik alapul, aki ésszerűen

tájékozottan, az adott helyzetben elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár

el.

c) Ügyfeleiknek a nyújtandó szolgáltatásról korrekt és teljes körű tájékoztatást adnak. A

személyes ügyfélkapcsolatokban törekednek arra, hogy ügyfeleik megértsék a számukra

ajánlott/értékesített termék kondícióit, és képesek legyenek mérlegelni a benne

rejlő kockázatokat.

d) Segítik az ügyfeleiket abban, hogy döntésüket hosszabb távú szempontok mérlegelésével

hozzák meg. A hitelszerződés megkötése előtt a hitelezők vállalják továbbá,

hogy az ügyfél számára megfelelő, konkrét hiteltermék kiválasztását követően kiemelt

figyelmet fordítanak azon kockázatok bemutatására, amelyek a hitel törlesztőrészletének

növekedését eredményezhetik, és felhívják ügyfelük figyelmét arra, hogy

számoljanak a törlesztő részlet esetleges jövőbeni növekedésével, a hiteltermék kiválasztásánál

józan körültekintéssel járjanak el.

e) Az ügyféllel szemben együttműködő, rugalmas, segítőkész bánásmódot tanúsítanak.

4

II. Szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elvei

A hitelezők vállalják, hogy

a) Lakossági lakáshitelezési szolgáltatás nyújtása esetén jelen Kódex hatályba lépését

követő 6 hónapon belül csatlakoznak „az Európai Megállapodás a lakáshitelekre

vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről”

(2001/193/EK) című ajánláshoz és lehetőség szerint a csatlakozást követően

azonnal alkalmazzák az abban megfogalmazott tájékoztatási elveket és konkrét gyakorlatot,

b) Lehetővé teszik ügyfeleik számára a saját intézményük eltérő feltételű termékei közötti

összehasonlítást.

c) Javasolják ügyfeleiknek, illetve leendő szerződő feleiknek, hogy a felelős hitelfelvételi

döntéshez fontolják meg a háztartásuk teljes teherviselő képességét, vegyék figyelembe

a háztartásukban élők vagyoni-jövedelmi helyzetét, eladósodottságát és a leendő

adóssággal összefüggő teherviselő képességüket is, valamint az ügyfél igénye alapján

segítséget nyújtanak az ügyfél, illetve leendő szerződő fél teherviselő képességének

felméréséhez.

d) Felhívják az ügyfelek figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi

honlapjára és az ott szereplő termékleírásokra, összehasonlítást

segítő alkalmazásokra (hitelkalkulátor, háztartási költségvetés-számító program), valamint

átlinkelési lehetőséget biztosítanak azokra.

e) Kerülik a nem kifejtő, nehezen érthető, kizárólag a jogszabályhelyek megjelölésére

szorítkozó tájékoztatást. Személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást a hitelező

munkatársa szóbeli magyarázattal is kiegészíti.

f) Egyértelműen meghatározzák a pénzügyi szolgáltatások és termékek értékesítése során

használt fogalmakat.

g) Kereskedelmi kommunikációban az akciós induló és az akciós időszakot követően

fizetendő törlesztő-részletet ugyanakkora betűmérettel és megegyező megjelenítésben

feltüntetik, vagy gondoskodnak arról, hogy az jól érthetően elhangozzon.

h) Biztosítják, hogy ügynökeik kellő példányszámban rendelkezzenek minden szükséges

ügyfél-tájékoztató dokumentummal és rendszeresen, szúrópróba-szerűen ellenőrzik,

hogy ügynökeik a törvényi és belső előírásoknak megfelelően tájékoztatják-e az

ügyfeleket.

i) Termékek/szolgáltatások köréről, azok kondícióiról ügyintézőiket/ügyfélszolgálati

munkatársaikat/call centeres kollégáikat időben, megfelelő keretekben felkészítik,

hogy valóban hasznos, pontos és érvényes információkkal láthassák el az érdeklődő

ügyfeleiket.

j) Nem tekintik az ügyfeleik életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának

és egyben mérlegelik, hogy milyen módon nyújthatnak hitelt idősebb ügyfeleiknek,

milyen eszközökkel kezelhetik az időskorból származó hitelezési kockázatokat (pl. további

biztosítékok előírása).

k) A hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelőzően meggyőződnek arról – ha a Központi

Hitelinformációs Rendszerben (KHR) való szereplés valószínűleg a hitelkérelem

elutasításával jár –, hogy ügyfeleik nem szerepelnek-e a KHR-ben, ezzel megkí5

mélve az ügyfeleket a hitelező részére fizetendő indokolatlan költségektől. Ennek érdekében

felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy a KHR-ben való szereplés várhatóan

a hiteligénylés elutasításával járna, ezért javasolják az ügyfélnek, hogy amennyiben

szükségesnek látja, éljen az évente egyszeri ingyenes adatlekérés lehetőségével. Ha a

hitelkérelem valószínűleg elutasított lesz, azt a leggyorsabban közlik az ügyféllel. Ezzel

elkerülve a felesleges bizakodást a jövőbeni döntés iránt.

l) Megtakarítási termékkel (például unit-linked biztosítással) kombinált hitelek értékesítésekor

példával illusztrálva felhívják az ügyfél figyelmét ezen termékek kockázataira,

így különösen arra, hogy a megtakarítási rész a várttól kisebb hozama esetén

az ügyfél befizetései nem, vagy nem teljesen fogják fedezni a szükséges mértékű törlesztést.

m) Amennyiben a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése (ide

nem értve azt az esetet, amikor az ügyfél a hiteligénylést megelőzően köt hitelfelvétel

céljából életbiztosítást), akkor erre csak a pozitív hitelbírálatot követően, a hitelfolyósítás

feltételeként kerüljön sor. El kell kerülni, hogy az ügyfél elutasított hiteligénylés

esetén is, fölöslegesen kössön életbiztosítást.

n) Vállalják, hogy amennyiben lehetséges (pl. nem a termékbe beépített csoportos biztosítások

esetén), az ügyfél szabadon választhasson több biztosítótársaság életbiztosítási

terméke közül.

o) Ha a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél megfizeti,

akkor az ügyfélnek lehetőséget biztosítanak, hogy megismerje az elkészült értékbecslés

üzleti titkot nem tartalmazó részét. Biztosítják továbbá az ügyfél számára, hogy az

elkészült értékbecslés egy példányát, vagy az abból készült kivonatot megtarthassa.

p) Amennyiben a hitelhez állami kamattámogatás, vagy állami kezesség járul, tájékoztatják

az ügyfelet a támogatás, illetve kezesség igénybe vételéről, annak mértékéről,

feltételeiről, illetve a támogatott hitel visszafizetése során tanúsított, a vállalt feltételeket

nem teljesítő, nem szerződésszerű magatartás következményeiről.

q) Vállalják, hogy a szerződő ügyfelek jóváhagyó, illetve tájékoztatás megtörténtét igazoló

nyilatkozatainak rögzítése során gondoskodnak arról, hogy az ügyfél szándéka

egyértelműen azonosítható legyen, a nyilatkozat egy aláírt példányát átadják az ügyfélnek.

A különböző nyilatkozatok (pl. a személyes adatok kezelésére, a KHRtájékoztatásra,

a közvetlen üzletszerzés keretében történő megkereséshez való hozzájárulásra

vonatkozó nyilatkozat, kockázatfeltáró nyilatkozat) egy lapon történő megtétele

akkor elfogadható, ha az ügyfélnek lehetősége van megjelölni, hogy mihez adja

hozzájárulását, mely kérdés tekintetében teszi meg nyilatkozatát.

r) Legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy

van-e az ügyfélnek – akár jogszabályi előírás, akár üzletpolitikai megfontolás alapján

– lehetősége a szerződés díjmentes felmondására.

s) A szerződés megkötésekor vállalják, hogy az ügyfél számára lehetőséget biztosítanak

a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére.

t) Felhívják a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra. hogy a hitelező

által a későbbiekben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban

vásárolóként nem vehetnek részt.

6

III. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához

kapcsolódó szabályok

A hitelezők vállalják, hogy

a) a lakossági hitel-, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat, díj és költségtényezők

egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzítik, amely üzleti

titkot tartalmazhat, ezért nem nyilvános, de azt a PSZÁF kérésére, annak rendelkezésére

kell bocsátani.

b) az Árazási Elvek jelen Kódexben meghatározott okok figyelembe vételével – az

adott hitelező sajátosságai alapján – tartalmazzák a legfontosabb előre látható árazási

szempontokat, amely a szerződésekben alkalmazott kamat, díj és költség módosítására

hatással lehet.

c) A szerződésekben alkalmazott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró – jelen

Kódexben meghatározott, a hitelező által alkalmazott – ok-listát nyilvánosságra

hozzák.

d) A szerződés szerint egy évet meg nem haladó futamidejű – és automatikusan nem

megújítható – hitelek esetében az ügyfél hátrányára a szerződéses feltételeket a hitelező

egyoldalúan nem fogja módosítani.

e) Érvényesítik az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró feltételek

vagy körülmények kedvező irányú változását is a szimmetria elvének megfelelően.

f) Az átláthatóság biztosítása érdekében a deviza alapú hitelek folyósítása és törlesztése

esetén alkalmazott aktuális árfolyamot és az MNB deviza középárfolyamtól

való eltérést visszakereshetően is nyilvánosságra hozzák.

Ennek megfelelően - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a pénzügyi intézmény

egyoldalúan jogosult a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi

lízingszerződésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni,

amennyiben az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek módosulnak. Az alábbiakban

megjelölt valamely ok változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a fogyasztói kölcsönszerződés

kamat-, díj- vagy költségelemének módosítását. Az alábbiakban meghatározott,

a kamat-, díj- és költségelemekre kihatással bíró, huzamosabb ideig fennálló okok változása

együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a pénzügyi intézmény a

fogyasztói kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének egyoldalú módosításáról.

Ok-lista

1. A hitelezők vállalják, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítanak

egyoldalúan.

1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása

a) a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és

közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kap7

csolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb

szabályozók megváltozása;

b) a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és

közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező

tartalékolási szabályok változása;

c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása

a) a hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása,

így különösen, de nem kizárólagosan:

• Magyarország hitelbesorolásának változása,

• az országkockázati felár változása (credit default swap),

• jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,

• a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,

• a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék

egymáshoz képest történő elmozdulása,

• refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve

kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának

változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,

• a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.

1.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása

a) Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező

vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy

belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél pénzügyi

helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új

kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati

felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

b) A hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata,

vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába

tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása

az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott

kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

c) A hitelezők vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek

kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan

teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe.

d) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett

legalább 10%-os változás.

2. A hitelezők vállalják, hogy kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat,

költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett

éves átlagos infláció mértékében emelnek.

3. A hitelezők vállalják, hogy az 1. és 2. pont mellett vis maior események – hirtelen

bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok

fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A hitelezők vállalják

továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – a

nyilvánosságra hozzák.

8

IV. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások

A hitelezők vállalják, hogy

a) Kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló módszereket, intézkedési

csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a törlesztési időszak

meghosszabbításával kapcsolatosak, vagy egyéb módon próbálnak a szorult anyagi

helyzetbe jutott ügyfeleken segíteni.

b) Az érintett ügyfélkörüket megfelelően – tájékoztató levél, információs füzet, stb. – tájékoztatják

az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről.

c) Felhívják az ügyfeleik figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a

törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidő

miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik. Az egyes áthidaló megoldások tekintetében

bemutatják a törlesztőrészlet alakulását.

d) Az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül ügyintézőik – az automatikus

elutasítás helyett – minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehézségekkel

küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során.

e) Lehetővé teszik a devizaalapú hitelek forintra történő átváltásának lehetősége mellett

e hitelek devizában való egyösszegű törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, amenynyiben

erre az ügyfelek részéről igény mutatkozik.

9

V. A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó

felelős hitelező magatartás elvei

Az ügyfél fizetési késedelembe esésének azonnali, gyors felismerése és az arra való megfelelő

reakció mindkét szerződéses fél érdeke. Az ügyfélnek azért, mert a felhalmozott hátralék egyrészt

befolyással lehet hitelképességére, másrészt a hátralékos tartozás a szerződése felmondásához,

végső soron otthona (mint ingatlanfedezet) elvesztéséhez is vezethet. A hitelezőnek

pedig azért érdeke, mert az ügyfél késedelmére nem időben történő reagálás megnehezítheti a

tartozás behajtását. A követeléskezelés során a hitelezők az arányosság, fokozatosság, átláthatóság

és kiszámíthatóság elvének megfelelően járnak el, a méltányosság szem előtt tartásával.

1. Ennek megfelelően a hitelezők vállalják, hogy a végrehajtási eljárás lehetőség szerinti

megelőzése érdekében:

a) amint az ügyfél fizetési késedelembe esik, a belső szabályzatukban foglalt határidőn

belül felveszik vele a kapcsolatot (telefonon, írásban) annak érdekében, hogy megoldást

találjanak arra, miként tudná az ügyfél késedelmes tartozását kiegyenlíteni.

b) Amennyiben az első kapcsolatfelvétel nem volt sikeres, minden, általában elvárható

lépést megtesznek, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljenek, a megkeresésre az ügyfél

érdemben reagáljon.

c) Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél részéről történő együttműködési hajlandóság

esetén kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli

módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Eljárásuk

során a hitelezők figyelembe veszik az ügyfél aktuális fizetőképességét és korábbi fizetési

fegyelmét.

d) Az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét

− a teljes fennálló tartozás összegére,

− a fizetendő kamatra, a késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés

során a kamatteher folyamatosan nő,

− a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási

eljárás, követelésértékesítés, stb.), valamint az ingatlan lehetséges elvesztésére.

Az ügyfél számára be kell mutatni a magatartása várható jogkövetkezményeit.

2. Abban az esetben, ha a fenti eljárás lefolytatása ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés

nem elkerülhető, a hitelezők végrehajtási eljárásuk során az alábbiak betartásával

járnak el:

a) végrehajtás során együttműködnek az adóssal, hogy helyzete valamilyen módon rendezésre

kerüljön, ennek keretében lehetőség szerint együttműködnek a helyi önkormányzatokkal

is.

b) A tartozás követeléskezelőnek, vagy végrehajtásra történő átadásakor a követelt öszszeg

megnevezése mellett a tőke, kamat, késedelmi kamat és egyéb díjtételek öszszegeit

tételesen is megjelenítik.

c) Megtiltja, hogy az adott hitelező alkalmazottja és azzal egy háztartásban élő közeli

hozzátartozója az adott hitelező által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a

végrehajtásban vásárlóként részt vegyenek.

10

d) Ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben biztosítják az ügyfélnek,

hogy mielőtt a hitelező élne a vételi joggal, legalább 90 napot biztosítanak az adósnak,

hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát.

e) A saját maguk vagy a velük szerződésben álló, a követeléskezelés folyamatában részt

vevő vállalkozások által történő fedezet-értékesítés során, a fedezetül szolgáló ingatlanokat

nyilvánosan értékesítik.

f) A fedezet értékesítését követően ésszerű határidőn belül elszámolnak az adóssal a befolyt

vételárral.

VI. Záró rendelkezések

A felelős hitelezés korrekt magatartást követel meg mind a hitelezők, mind ügyfeleik részéről,

mely együttműködésben az aláíró hitelezők elől kívánnak járni.

A felelős hitelezésnek elengedhetetlen eleme – a hitelnyújtó felelős és tisztességes magatartása

mellett – a felelős hitelfelvétel abban az értelemben, hogy a hitelezők a leendő ügyfelek

által adott helyes és teljes körű információktól függenek tevékenységük során. A leendő hitelfelvevők

hozzák meg a végső döntést arra vonatkozóan, hogy elfogadják-e a hitel-ajánlatot, és

melyik termék felel meg igényeiknek a legjobban. A hitelezők meggyőződése, hogy a felelős

hitelezés során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan,

az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, ezért a hitelezőknek

minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segíteniük a felelős fogyasztói döntéshozatalt.

Kiemelt jelentősége van a kölcsönfelvevők magatartásának a kölcsön felvételét követően is,

ezért nem mellőzhető a hitelező és az ügyfele közötti rendszeres kommunikáció és együttműködés

a hitel teljes futamideje alatt.

A Kódex aláírását követő két éven belül, vagy jogszabályváltozás, gazdasági, piaci körülmények

lényeges változása esetén, valamint a Felügyelet vagy a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére

a Kódex felülvizsgálatra kerül.

A Kódex a Hpt. 210.§-ának módosításával egyidejűleg lép hatályba.

A hitelezők vállalják, hogy a Kódex hatályba lépéséig, de legkésőbb 2009. december 1. napjáig

fenntartják a 2009. július 17. napján a Kormányzat, a Magyar Bankszövetség képviselői, a

Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti

Tanácsának elnöke részvételével tartott megbeszélésen vállalt módosítási moratóriumot.

Budapest, 2009. szeptember 16.