Javaslatok az Új Széchenyi Terv megújuló Magyarország Zöld Gazdaságfejlesztés fejezetével kapcsolatban

A 21. században egy ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a fosszilis (nem megújuló) energiahordozókra épülő felhasználási struktúra által kiváltott problémákat – ellátásbiztonság, növekvő árak stb. – hogyan tudja kezelni az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával. A globális felmelegedés, a világszerte növekvő energiaigények, a fosszilis energiahordozók árainak rohamos növekedése mielőbbi cselekvésre készteti a világot, az európai tagországokat és ezzel párhuzamosan Magyarországot is. Olvassa el itt a vitairat ezen részével kapcsolatban, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz beérkezett javaslatokat.

Az energiapolitika alapvetéseit legutóbb az MVM Zrt. által 2006. novemberben közzétett „Magyarország Energiapolitikai Tézisei 2006–2030” című anyag fogalmazta meg. Az abban foglalt megállapítások részben helytállóak, de azóta jelentős változások következtek be. Az elmúlt években a világpiaci kőolajárak hektikus kilengései korábban nem látott mértéket öltöttek. Magyarország és a régió két egymást követő évben földgázellátási zavarnak volt kitéve. A 2008. évi globális pénzügyi és gazdasági válság az energetikai szektort is alapjaiban érintette, ami a teljes ellátási láncon kifejtette hatását. A jövőbeni energiapolitikának és az azzal összefüggő fejlesztési stratégiának ezeket a megváltozott tényezőket feltétlenül figyelembe kell vennie.

Szeptember 15-ig közel ötszáz javaslat érkezett az Új Széchenyi Tervhez. A beérkező anyagok a szervezetek, vállalkozók javaslatait, elképzeléseit tartalmazzák. A javaslatok feldolgozása és beépítése a programba folyamatosan történik.

Általános zöld gazdaságra vonatkozó javaslatok

Egy vállalkozó azt javasolta, hogy azon termékek, melyek megújuló energiákkal, épületkorszerűsítéssel kapcsolatosak, kerüljenek át a 0%-os ÁFA kategóriába.

Az ország területi adottságainak elemzésével regionális, ill. helyi megújuló energia beruházási tervek elkészítése tűnik indokoltnak (Bükk-mak Leader, KSZGYSZ)

„A szabványosításban rejlő előnyök – jogkövetés elősegítése, versenyhelyzet javítása és a gazdasági fejlődés elősegítése – kiaknázása érdekében az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési eszközei között mindenképpen szerepelnie kell a szabványosítás támogatásának. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák felhasználását elősegítő szabványok jelentős része magyar nyelven nem hozzáférhető. A magyarországi feltételek sok tekintetben különböznek a nyugat-európaitól, ezért szükség van a hazai feltételekhez igazított követelményeket tartalmazó szabványok kidolgozására is. A „tiszta” magyar szabványok kiadása lehetővé teszi, hogy a magyar agripellet, biometán előtt is megnyíljon a hazai, vagy akár az európai piac is. Emellett fontos bizonyos szabvány alkalmazásának elterjedése, ezért szükséges a Széchenyi programban támogatást adni erre a célra.” (Magyar Szabványügyi Testület)

A zöld gazdaság működtetéséhez szükséges felsőfokú szakemberképzés elindítása sürgető feladatnak látszik. A naprakész tudás biztosítása ezen a területen sem működhet a több tudományágat átfogó alapkutatások, gazdasági partnerekkel és önkormányzatokkal kialakított fejlesztési együttműködések nélkül, melynél a kritikus tömeg elindításához és az érdekeltség megtereméséhez állami beavatkozás is szükséges. (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

„Egy hiánypótló szakkönyv kiadása és tudatos szakemberek képzése (gyakorlatias, modern, egyénre szabott, akkreditált tananyag) hogy képessé váljanak alkalmazni és átadni a megszerzett tudást.” (Optimus Plus Kft)

„Az Új Széchenyi Terv vitaanyagából, illetve következő fázisaiból nem hiányozhat a megvalósításhoz párosuló, illetve annak feltételét képező oktatáspolitika, a megfelelő szakember-gárda. Intézményi, illetve vállalati energia-gazdálkodás magasabb szintre emelésének intézményi, illetve személyi feltételrendszerét képezhetné a megyei, illetve vállalati energetikusi rendszer visszaállítása. Tanácsadói hálózat létrehozását javasoljuk, mely külön a vállalkozásoknak, külön az önkormányzatoknak oktatási, ill. tanácsadói projekt keretében tudják átadni mind a technológiai, mind az engedélyeztetési ismereteket. Utóbbi esetében jelentős egyszerűsítésre van szükség.” (Magyar Energetikai Társaság és a Nemzeti Energetikai Kör elnöksége)

Tágabban kellene értelmezi a zöld gazdaságfejlesztést, amikor azt csak az energiapolitikára értik. Azonban célszerűen a teljes gazdaságot kell zölden fejleszteni, vagyis az egész ipart és építőipart, a közlekedést, a mezőgazdaságot, kereskedelmet és az egyéb szolgáltatásokat (Levegő Munkacsoport)

„Javasolt mintaház-akciókra vonatkozó pályázatok kiírása, mint például a Települési Panel Program, amely lehetőséget biztosít optimalizált műszaki megoldások bemutatására, gazdaságossági értékelésükre, ajánlott típus-tervek (típus-rendszerek) kidolgozására” (Solanova)

Légköri szén megkötését és tartós tárolását elősegítő programok támogatása (erdőtelepítés, erdőfelújítás, fából készült termékek) (Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége)

A támogatások elbírálásakor gondoskodni kell ökológiai vizsgálatról, minősítve a témákat: Védi a környezetet – Környezeti hatása semleges – Ártalmas a környezetre (Magyar Feltalálók Egyesület)

A stratégiában lefektetett célokkal összhangban jelentős mértékben javuljon a versenyszabályozás és a megújuló energia szabályozói környezete annak érdekében, hogy az energetikai rendszer fenntartható pályára állításához szükséges tőkeintenzív, és döntően magántőkéből finanszírozandó beruházások megvalósulhassanak. (MOL csoport)

A kötelező átvételi rendszer megújulókra koncentrálás mellett tegyen különbséget a villamosenergia-rendszer számára előnyösebb szabályozható és a nem szabályozható technológiák között. (MOL csoport)

<< Vissza << a főoldalra