Környezetiparra vonatkozó javaslatok

A gazdaság egyik lehetséges kitörési pontja, az innováció-vezérelt, tudás-gazdag, magas hozzáadott értékkel bíró, versenyképes környezetipar fejlesztése (KSZGYSZ), így például az integrált hulladékkezelés

hatékony lépéseket kell tenni a hulladékkeletkezés csökkentésére, továbbá el kell érni, hogy a keletkező hulladék egyre inkább ne is hulladék legyen, hanem másodnyersanyag. Ezzel is sok, részben alacsonyabb képzettséget igénylő munkahely hozható létre. Magyarország egyre több településének, vállalkozásának kellene csatlakoznia a világszerte kibontakozó Nulla Hulladék Programhoz. (Levegő Munkacsoport)

A termékdíjas anyagáramok körének kibővítése mellett születik döntés, úgy komolyan meg kell fontolni egyes hulladékáramok felvételét a jogszabályba (KSZGYSZ)

Villamos és hőenergia igényes ipari és mezőgazdasági vállalkozások valamint az Önkormányzati intézmények helyi hulladékaikból nyert villamos és hőenergiával történő ellátását ajánljuk a mikro erőmű berendezéseinkkel. (Bükk-mak Leader)

Energiahatékonysággal kapcsolatos javaslatok

Az energiahatékonyság és takarékosság kérdését nagyobb súllyal szerepeljen az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló pályázatok között. (az épületek hőszigetelésével, a pazarló energiagazdálkodással, a korszerűtlen, elhasználódott hőszigetelésű hő-veszteséget termelő távvezeték hálózat felújításával) (Energia Klub)

A termékek és fogyasztási cikkek energiahatékonyságának növelése magában kell, hogy foglalja az újrahasznosított anyagokból, ill. másodnyersanyag-okból készült termékek és cikkek támogatását, piacaik ösztönzését. (KSZGYSZ)

Nevesített és kiemelt támogatást lenne célszerű biztosítani a meglévő lakóépületek és középületek energia megtakarítási célú felújításainak (nyílászárók cseréje, hőszigetelő vakolat felvitele, meglévő fűtés rendszer korszerűsítése)

„Javasoljuk központi koordináció mellett megvalósuló átfogó és intenzív (operatív programokon átnyúló) programok kidolgozását, mely a lakossági fogyasztók környezettudatos energiafelhasználására koncentrál” (Norda)

Az intelligens mérés és intelligens hálózatok (smart metering és smart grid) költséghatékony fejlesztését prioritásként be kellene építeni az Új Széchenyi Tervbe. Ez hatékonyabbá tenné az energiafelhasználást, csökkentené az ország importfüggőségét és jobb lehetőségeket biztosítana a helyi megújuló energiafejlesztések számára.

Helyi önkormányzatok által ellenőrzött mentori hálózat létrehozása az energia hatékony felújítás sikeres megvalósítása érdekében (Fehér Ablak Kft.)

Megújuló energia témakörével kapcsolatos javaslatok

Javasoljuk, hogy minden biomassza alapú energianyerésnél legyen támogatási feltétel a képződött melléktermékek (hamu, fenéktermék, DGS, stb.) mezőgazdasági (esetleg erdő) területre való közvetlen, vagy takarmányozási hasznosításon keresztül történő visszajuttatása. (Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara és a Magyar Biokultúra Szövetség)

A biomassza energetikai célú felhasználása kizárólag szigorú fenntarthatósági kritériumok teljesülése esetén történhessen, a támogatási forrásokat mind a centralizált nagyerımővi biomassza égetés, mind a gázmotoros termelés esetén drasztikusan át kell csoportosítani a decentralizált, biomassza - biogáz alapú kapcsolt termelésre (MOL csoport)

Szakértők javasolják, elsősorban a biomassza alapú fűtési rendszerek elterjesztésének eszközeként a közösségi (önkormányzati, szövetkezeti) tulajdonú termelési és feldolgozási rendszerek (technológia és eszközigényének, valamint földterület-igényének) támogatását.

Magyarországon megfelelően kialakított támogatási struktúra esetén a jelenlegi tervek több mint tízszerese, akár 200 megawatt teljesítményű napelemes alkalmazás is elképzelhető, sőt elvárható 2020-ra. Az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA) felmérése szerint Európában - így hazánkban is - a tetők 40%-a, a homlokzatok 15%-a alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. A Magyar Építésügyi Technológiai Platform szerint az építészet eszköztára bővülni fog az épületekbe integrált napelemekkel.

Az Új Széchenyi Terv keretében javasolt olyan ipari háttér támogatási pályázat kiírása, amelyet a hazai vállalkozók vehetnek igénybe a napkollektorok kifejlesztésére és gyártókapacitásának létrehozására. (Solanova)

„Javasolt továbbá olyan támogatási pályázat, amely a lakosságot támogatja az úgynevezett hőközpontok kialakításában. Ez a hőközpont a lakosság tulajdonába van, műszakilag olyan kialakítású, amely fogadni és hasznosítani tudja a megújuló energiákat, a távhőszolgáltatótól mérten vásárolja a mindenkor éppen szükséges energiát a szolgáltatói szerződés alapján” (Solanova)

Javasoljuk a szélenergia hasznosítására olyan hitel, garancia, ár és egyéb tényezőket tartalmazó konstrukciók kialakítását, amely a föld tulajdonosának, használójának (a vidék lakóinak) biztosít lehetőséget a nagy teljesítményű szélerőművek létesítésére (Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara és a Magyar Biokultúra Szövetség)

PV áramtermelés európai szintű helyet kapjon a mindenkori megújuló energiamixben. A jelenleg ismert cselekvési tervek alapján legalább 500 MWp kiépített kapacitás a kívánatos cél 2020-ra a jelenlegi 1 MWp alatti üzembe helyezettel szemben. Ennek feltétele, hogy: kialakításra kerüljön egy fenntartható támogatási mechanizmus, akadálymentesítésre kerüljön az adminisztratív eljárásrendje, garantálva legyen a hatékony, egyszerűsített hálózati csatlakozási feltételeket. (MANAP Iparági Szövetség)

Geotermikus energiával kapcsolatos javaslatok

A kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás kapcsán a termálvíz fokozatosan csökkenő hőmérsékletű formáinak hasznosítását szolgáló, műszakilag egymáshoz kapcsolódó különböző eszközök (fűtő rendszer, esetleg fűtőművi hálózat berendezései, valamint az egészségügyi felhasználás eszközei, mint például a termálvizes medence vízellátása, hőfoktartása,) berendezések műszakilag egységes rendszert képeznek. A beruházási pályázati rendszer vonatkozásában együtt lehetne/kellene támogatást biztosítani a projekt egymáshoz kapcsolódó elemeire, mert nehéz (és pontatlan, erőltetett) dolog lenne szétválasztani ezeket.

Kiemelt, külön nevesített támogatást kellene biztosítani a geotermikus energia lakások és közintézmények fűtését szolgáló (leggyakrabban távfűtési rendszerek erre a célra alkalmassá tevő átalakítása, kiegészítése formájában megjelenő) beruházások számára. Egyrészt országosan jelentősen csökkenne a fűtési költség, másrészt a beruházások volumenének jelentős növelése nem csak azt kivitelező szakcégeknek biztosítana több megrendelést, hanem a szükséges gépészeti berendezések magyarországi gyártóinak is.

Az idén leköszönt kormány egyik utolsó intézkedésével pedig egy olyan rendeletet fogadott el, amely ismét rendkívül súlyos helyzetet teremtett. Amennyiben a 147/2010 kormányrendeletet nem vonják vissza, vagy nem módosítják lényegesen, úgy a magyar geotermikus energiahasznosítás csaknem 80%-a kerül lehetetlen helyzetbe, és sajnos számolni kell több ezer munkahely megszűnésével is (Magyar Geotermális Egyesület)

Fontosnak tartjuk, hogy szabályozási és felügyeleti kérdésekben külön kezeljék a nagymélységi (2500 m alatti) és a felszínhez közeli geotermikus energiaforrást hasznosító projekteket. (MOL csoport)

Forrás: ngm.gov.hu

<< Vissza << a főoldalra