Tényleg a KKV-k lesznek a nyertesek

Az előzetes ígéreteknek megfelelően valóban a kis- és közepes vállalatok (kkv) lehetnek a január közepén induló Új Széchenyi Terv nyertesei. A tervek szerint a források felét ezeknek a cégeknek különítik el, és minden pályázat esetében előnyt élveznek majd, hogy fejlesztésre ösztönözzék őket. Már nyáron bejelentette a Kormány az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) indulását, az azóta eltelt fél évben lezajlott a vállalkozásfejlesztési program társadalmi vitája és megtervezése. A hírek szerint január közepén ismertetik a program részleteit, néhány változás azonban már most ismert az első Széchenyi Tervhez képest.

- 500 milliárd a kkv-szektornak: a jövőben a pályázati források körülbelül fele kizárólag kis- és középvállalkozások számára lesz elérhető.

- A deklarált tervek szerint a KKV-k minden kiírásban előnyt élveznek majd: plusz pontszámmal, magasabb elérhető támogatási mértékkel igyekeznek majd fejlesztésre ösztönözni őket.

- A kormány részéről július végén az hangzott el az ÚSZT bejelentésekor, hogy 2013-ig összesen 1828,8 milliárd forint uniós forrás áll még rendelkezésre, ebből legalább 1000 milliárdot költenének el az új program keretében. A következő három évben legalább 500 milliárd forint lehet a kkv-k fejlesztésére.

- Munkahelyek a középpontban: Az Új Széchenyi Terv keretében a kormány a tervek szerint legalább 1000 milliárd forintot költene el a következő három évben az uniós forrásokból, ehhez várják a magántőkét.

- Az Új Széchenyi Terv program hét alappillérre épül: Egészségipar, Megújuló energia, Otthonteremtés, Vállalkozásfejlesztés, Tudomány-innováció, Foglalkoztatás, Közlekedés.

- Az ÚSZT fő célkitűzése a kormány által tavasz óta emlegetett egymillió új munkahely létrehozása, ezért várhatóan általános elvárás lesz a cégektől a munkahelyek megőrzése, a személyi jellegű ráfordítások növelése. Azaz szinte kötelező lesz a foglalkoztatás növelését bevállalni, ha valaki pénzhez akar jutni.

- Az ÚSZT lényeges, új vonása a kombinált konstrukciók megjelenése, amelyekben egyaránt jelen van a vissza nem térítendő támogatás és a garanciával felvett hitel. A hitelekhez tervezett 80 százalékos Jeremie-garancia a bankok számára is pozitív újdonság – érdekeltté teszi őket a hitelkihelyezésben.

- Lesznek új elemek. Érdekesség az első prioritáshoz (K+F és Innováció) tartozó GOP-1.3.1/D „Innovatív kkv-k támogatása” konstrukció, amely a tervek szerint – a korábbi viszonylag bonyolult innovációs pályázatoktól eltérően – automatikus eljárásrendben biztosít 1-15 millió forintot a kisebb beruházásokhoz. A második, vállalkozásfejlesztési prioritás új „csillaga” a szintén automatikus elbírálású – „kis kombo”-ként is emlegetett – GOP-2.1.1/M, amely mikrohitellel kombinálva 1-4 millió forint támogatást nyújt majd a mikrovállalkozások részére. Újdonság, hogy eltűnt a korábbi GOP 2.1.1. C, viszont „Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás”-ra változott a GOP-2.1.3. megnevezése és ezzel egy időben jóval szélesebbé vált (100 milliótól egymilliárd forintig terjed) a támogatás spektruma. Mindez arra enged következtetni, hogy a valamikori – jellemzően nagyberuházásokat kezdeményező – „C-s ügyfeleket” a GOP 2.1.3 gyakorlatához hasonlóan, jóval gyorsabb eljárásrendben „szolgálja majd ki” a támogatási rendszer.

- A legnagyobb foglalkoztatási hatást várhatóan az 50 százalékos intenzitás mellett 25 milliótól egymilliárd forintig terjedő támogatást kínáló GOP-3.3.2. Versenyképességi program váltja majd ki – ez a konstrukció új színfolt a támogatások palettáján, ilyen típusú kiírás korábban nem volt. Új, mindeddig ismeretlen tartalma miatt nagy érdeklődéssel várja még a piac a GOP-2.2.4. „KKV munkahelyteremtés”, a GOP-3.1.2. „Körzethálózati fejlesztések” és a GOP-3.5.1. „Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban” megjelenését is.

forrás: mfor.hu