Gazdasági Társaság 

A gazdasági társaság csak az erről szóló törvényben meghatározott formában alapítható.

A gazdasági társasági formák a következők:

• közkereseti társaság,
• betéti társaság,
• korlátolt felelősségű társaság,
• részvénytársaság,
• közös vállalat.

A gazdasági társaságok egy része - közkereseti társaság, betéti társaság - jogi személyiség nélküli társaság. A jogi személyiség nélküli társaságok fő jellemzője, hogy ezek a tagoktól elkülönült, önálló szervezettel nem rendelkeznek, jogképességük, jogalanyiságuk azonban ettől függetlenül a jogi személyiségű társaságokéval azonos terjedelmű.
A megkülönböztetésnek főleg gyakorlati jelentősége van, bizonyos tevékenységeket ugyanis kizárólag jogi személyiséggel rendelkező - korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat - társaságok folytathatnak.

Gazdasági társaság alapítói,

tagjai külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős, kiskorú pedig egyáltalán nem lehet korlátlanul felelős tag. Közkereseti és betéti társaság nem lehet másik gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Egyszemélyes gazdasági társaság - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese.

A gazdasági társaság alapítása

társasági szerződés megkötésével, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaságnál alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig alapszabály elfogadásával történik. A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak(alapítónak) alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést (alapító okiratot) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyűlése fogadja el.

A létesítő okiratot - társasági szerződést, alapító okiratot, alapszabályt - közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. (Jogtanácsos esetén megszorítás, hogy az ellenjegyzésre kizárólag az alapító jogtanácsa jogosult!) A gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat megkötésétől, elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cég székhelye szerinti megyei (fővárosi) cégbíróságnak. Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.

A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.

A cégbejegyzési kérelem beérkezésekor a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően fel kell tüntetnie az iratain. A cégbíróság ezzel egyidejűleg a bejegyzést kérő helyett az érintett szervezetektől - számítógépes rendszer útján - beszerzi és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét és erről a kérelmezőnek tanúsítványt állít ki.

A gazdasági társaság tagjainak felelőssége korlátozott vagy korlátlan lehet.

Korlátozott felelősség esetén

a tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulása (törzsbetét, részvény, mellékszolgáltatás) teljesítésére köteles, ezen felül a társaság tartozásaiért magánvagyonával nem felel.

Korlátlan felelősség esetén

a tag a társaság hitelezőivel szemben - a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért - korlátlanul, általában a többi taggal egyetemlegesen a saját vagyonával felel (kivétel közös vállalat tagjainak kezesi felelőssége). A tagok korlátlan felelőssége azonban csak mögöttes felelősség, kizárólag akkor és annyiban érvényesíthető, amikor és amennyiben a társasági vagyon nem fedezi a hitelezői követeléseket. Korlátozott a felelőssége a betéti társaság kültagjának, a korlátolt felelősségű társaság tagjának, a részvénytársaság tagjának (részvényesnek). Korlátlan a felelőssége a közkereseti társaság tagjainak (egyetemleges), a betéti társaság beltagjának (többi beltaggal egyetemleges), betéti társaság kültagjának, ha a neve a társaság cégnevében szerepel, a közös vállalat tagjainak (kezesi felelősség), egyszemélyes kft., egyszemélyes rt. tagjának, abban az esetben, ha a társaság létesítő okiratában, illetve annak módosításában korlátlan és teljes felelősséget vállal.

A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma

A mindennapi szóhasználatban összemosódik a közhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma, azonban az előbbi egy jogi személy típus, az utóbbi pedig meghatározott szervezetek minősítését jelenti. 2007. július 1-je után közhasznú társaság nem alapítható. A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.
A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett:

1. társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói  érdek-képviseleti szervezetet,
2. alapítvány,
3. közalapítvány,
4. közhasznú társaság,
5. köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi),
6. országos sportági szakszövetség,
7. a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács,
8. a Magyar Rektori Konferencia,
9. európai területi együttműködési csoportosulás,
10. nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény,
11. közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,
12. nonprofit gazdasági társaság .

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál, ha a nyilvántartásba vételre nem a bíróság jogosult, az erre jogosult szervezetnél (a továbbiakban együtt: bíróság) kell benyújtani.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatban történő nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhető meg.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.

A közhasznú szervezetet a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint különösen társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illeték- és vámkedvezmény illeti meg, a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül, míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat.